A társasház évente köteles beszámolót készíteni a számvitelről szóló törvény előírása szerint. Ez a beszámoló nem azonos a közös képviselő vagy az intézőbizottság által évente elkészítendő elszámolással. Társaságunk vállalja a társasház éves beszámoló készítési kötelezettségének pontos és precíz teljesítését. A társasház beszámolóját a vonatkozó szabályok alapján végezzük. Ezeket a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit kiegészítve és megfelelően részletezve a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza. A beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség a társasházakat alapvetően nem terheli.A társasház beszámolójának elkészítésére vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló törvényen kívül további részletezésben a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza. A társasház a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal köteles a kormányrendelet mellékletének megfelelő összeállításban beszámolót készíteni. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 6. § (1) bekezdés]
A társasház által elkészítendő beszámoló formáját a társasház által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
- Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a társasház, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.[224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 7. § (2) bekezdés]
- Egyszerűsített beszámolót készíthet az a társasház, amely csak alaptevékenységet folytat, továbbá az a társasház is, amelynek alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 7. § (1) bekezdés]
- A társasház saját választása alapján a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámolót is készíthet, és ebben az esetben ha vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor a beszámolókészítés során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 6. § (7) bekezdés]
A társasház egyszerűsített beszámolója egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll:
A társasháznak a mérlegben a követelések között kell szerepeltetni a tulajdonosok közös költségeinek hátralékát (megbontva a jelzáloggal terhelt és a jelzáloggal nem terhelt részre), valamint a közös tulajdon hasznosításából származó hátralékokat, továbbá a felújítási célra elkülönített pénzeszközöket elkülönítve is be kell mutatni, illetve a társasház mérlegében saját tőkeként az eredmény (vagyis a tárgyévet megelőző évek összevont eredménye) és a tárgyévi eredmény szerepel. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 12. §]
A társasháznak az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatás és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kell szerepeltetnie.
A társasház abban az esetben köteles könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező magánszemélyt vagy társaságot megbízni a beszámolójának elkészítésével, ha a társasház üzletszerűen és ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytat és az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában, illetve ennek hiányában a tárgyévben várhatóan eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot. [Szt. 151. § (1) és (2) bekezdés]
A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazza, azonban ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, abban az esetben a társasházi törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. [Thtv. 13. § (3) bekezdés]
A legfeljebb hatlakásos társasház közössége, amennyiben a szervezetére és működésére nem alkalmazza a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit, abban esetben dönthet úgy is, hogy beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét nem a számvitelről szóló törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően, hanem a társasház közössége által határozatban elfogadott módon teljesíti.